A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Identification of the old photographic processes. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Identification of the old photographic processes. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. augusztus 31., vasárnap

Budapesti tájkép dagerrotipek. Nincs valami sok.




 Frissítve: szeptember 2. Updated: 2 Sept.
SUMMARY

Daguerreotype landscapes from Budapest. Only 3.
In 29 August 1840, was the day when the first known Hungarian daguerreotype(s) was made by Antal Vállas. It was a demonstration of the process at the Hungarian Academy of the Sciences The Hungarian Photography Day is the anniversary of this. In the contact with that event we can see the two landscape daguerreotypes what Vállas made are nearly the same amount like the recently remained daguerreotypes about the landscapes of Budapest. There are only 2 in Hungarian collections and one in the Albertina, Wien. According to our cautious estimates, only every hundredth daguerreotype remained which was made 
in Hungary,  but certainly this rate is much worse.

Kapcsolódva a Vállas Antal 2 dagerrotípiás performanszának 174. jubileumához megjegyzendő, hogy anno majdnem annyi budapesti tájkép-dagerrotipet csinált mint amennyit ma egyáltalán ismerhetünk..Összesen 2 tájat ábrázoló dagerrotip maradt fenn Budapestről amiből az egyik feketére oxidálódott és a Boldogasszony (Mátyás-) templomot ábrázolja, a másik a bécsi Albertinában van és a Kálvin téren készült... Előbbi az egyetlen dag tájkép ami magyar gyűjteményben van... (Illetve ha ide vesszük van egy második magyar gyűjteményben: Gola Ádám dagerrotípia sorozatában, amelyen Ferenczy István gipszmintáit örökítette meg a szobrász műtermének udvarán ami az Országház utca 14. számú ház részletét ábrázolja és a Nemzeti Galériáé.)  Ehhez hozzátartozik, hogy (igen) szerény becslésünk szerint legjobb esetben is csak kb. minden századik Magyarországon készült dagerrotip maradt fenn, de ez az arány bizonyára sokkal rosszabb. 
A Kincses Károllyal anno végzett becslésünk úgy szólt, hogyha csak 10 dagerrotipista lett volna és ezek 15 éven keresztül minden munkanapon csak 1 dagerrotipet csinálnak akkor is majdnem 50 ezer dag készült volna. De jóval többen voltak és napi egy képből nem is tudtak volna megélni. Akkor ezer képre saccoltuk a megmaradt állományt most maximum 500-ra teszem.  Ennyi dagerrotip, úgy tűnik nincs is összesen magyar gyűjteményekben, és bár nem könnyű meghatározni azt sem melyik készült Magyarországon, vagy legalább a Monarchia területén (többségükről nem tudni se a szerzőt, se az ábrázoltat, időpontot, helyszínt, stb) de az ismerhető állománynak kevesebb mint 300 darabjáról feltételezhető magyar eredet. A különbség azzal magyarázható, hogy egyrészt külföldi gyűjteményekben és családi tulajdonokban is vannak magyar dagerrotipek, másrészt a látenciát még becsülni is nehéz. (Bezzeg ha volna egy átfogó felmérés, feldolgozás minden ismerhető forrásra kiterjesztve... Node álmodozni nem érdemes, még a legnagyobb magyar gyűjtemény rendes feldolgozása se jön össze forráshiányok miatt, már évek óta mióta próbálkozunk és évszázada mióta meg még nem is nagyon próbálták, legalábbis így nem...)

A képek:

btm20_547_1.jpg

Boldogasszony (Mátyás-) templom az átépítés előtti formájában ismeretlen szerző 80 x 108 mm, negyedlemez 40-es fémjellel (amit félig levágtak) 1989 októberéig védőcsomagolás nélkül volt így jól beoxidálódott akkor tettem (utópista szédelgésem részeként pár másik közgyűjteményi darabbal együtt) provizorikus védőcsomagolásba A Budapest Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának tulajdona LTSz: 20 547



Matthias Church (formerly Church of Our Lady) in the form of pre-reconstruction, unknown author,  80 x 108 mm, a quarter plate, hallmark: 40  (half were cutted)  It was fully oxidated. In October of 1989.(as a part of my utopian lightheadedness)  I made provisional protective packaging for that. Owner: Kiscelli Museum of the Budapest History Museum.   inv: 20547


btm20_547mod3.jpg
Szabó Endrével közösen zajírtva ennyi információt sikerült kidigitalizálni a képből: negatívba és oldal fordított,  tónusjavított, enyhén pontozóretusált és égkontúr berajzolt változat.

Some digital retouche to see more details (Thanks to Endre Szabo)

budapest-matyas-templom-budavari-nagyboldogasszony-foplebania-1892-ben.jpg
Ez volt a puska hozzá. Schickedanz Albert 1892-es festménye.

albertinakalvinter.jpg

.A Széna (Kálvin) tér és a Kecskeméti utca torkolata 7,8 x 9,7 cm ~ negyedlemez fémjele: MACHTS (Franz Machts osztrák kereskedő aki úgy találta, hogy az egyeduralkodó francia lemezeknél olcsóbban tud gyártatni, de a korabeli leírás szerrint a minősége nem volt olyan jó mint azoknak.) a bécsi Albertina tulajdona

Budapest, Kálvin place and the Kecskeméti street on a daguerreotype, 7,8 x 9,7 cm ~ quarter plate, hallmark: MACHTS. Owner: Albetrtina Wien

ugolax2_1846.jpg
Gola Ádám 1846. augusztusára datált képsorozatának egyik darabja amin Ferenczy István  megsemmisítésre ítélt gipszmintáit dokumentálta. A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona

One piece from the image series of Adam Gola dated August 1846.  Plaster sculpture designs of István  Ferenczy, before destroying.on the  courtyard of the atelier  which is the Parliament Street 14th, Budapest. The property of the National Gallery


Linkek:

Baji Etelka: EGY ÚJ KOR ŐSNYOMTATVÁNYAI A dagerrotípia úttörői Ausztriában:
http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/200701/egy_uj_kor_osnyomtatvanyai?PHPSESSID=a3a98b8a146898e67e05cbb0e4762bfd


Sándor P. Tibor: Felbukkant az első pesti látképet ábrázoló dagerrotípia:
http://apps.arcanum.hu/budapest/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Budapest_2010&pg=132&lang=hun#pg=163&zoom=f&l=s

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.eu/klexframe.html



Régebbi bejegyzések a témában:



2014. augusztus 19., kedd

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 175 éves.Reciklált blogspot.



(Már 178, de nem győzöm reciklálni...)

1839. augusztus 19.-én volt a dagerrotípia feltalálásának  hivatalos bejelentése és a módjának nyilvánosságra hozatala, valamint a nagystílű gesztus, hogy nem szabadalmaztatták hanem a ingyenesen a világnak ajándékozták a módszert. (Kivéve Angliát mert Daguerre pár nappal a bejelentés előtt szerződést kötött egy szabadalmi ügynökkel.) A feltalálóknak életjáradékot biztosítottak, hogy azért ők se járjanak rosszul. Június 15.-én a kormányzat életjáradékban részesítette Daguerre-t
(6000 Frank/év) és Isidore Niepce-t aki apja, Nicephore örökébe lépett a feltalálói szerződésben, bár előnytelenebb feltételek között.  (4000 Frank/év) Hippolyte Bayard, a  vesztes eljárás feltalálója  is  évi 600 Frankot kapott a francia államtól. Ami még érdekes, hogy akkor, a dagerrotípián kívül, a  kutatás melléktermékeként talált két másik eljárást, a későbbi nyomtatási eljárások alapjául szolgáló heliográfiát és a gyakorlat szempontjából érdektelen physautotípiát is nyilvánosságra hozták.


Arago bejelenti Daguerre találmányát a francia akadémián
Arago bejelenti Daguerre találmányát a francia akadémián
Forrás: Yan d'Argent illusztrációja  Louis Figuier könyvében: "La Photographie", Les Merveilles de la Science, vol. III, 1867, p. 41.
A http://farm1.static.flickr.com/143/322814105_a7e8e6a233.jpg címről linkelve


Talbot csak 1841-ben jelentette be eljárását és mivel ő nem kapott életjáradékot senkitől, hát szabadalmaztatta,
emiatt nehezebben terjedt el a használata, bár az ő módszere áll közelebb a későbbi és mai (analóg) technikákhoz...

Daguerre, népszerűsítendő az eljárását, néhány saját készítésű képet küldött az európai notabilitásoknak, így Apponyi Antal, a monarchia párizsi követe révén a császárnak és Metternichnek is. A közvetítő Apponyi is kapott egy Daguerre féle csendéletet aminek földi maradványai (egy vélhető kémia tisztítás következtében elhalványult és csikokban eltűnt a képe) a Műszaki Múzeum (ma már: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) gyűjteményében lelhető. A kép paszpartúján Daguerre dedikációja található.



Így nézett ki az Apponyinak ajándékozott dagerrotip az 1970-es években, mikor még jobban látszott a kép rajta.

Más képei se jártak sokkal jobban: a bajor királynak küldött három képet már egy, az 1960-as években készült fénykép szerint se lehetett látni az oxidációtól, aztán az 1970-es években volt egy balul sikerült restaurálási kísérlet ami szintén nem vált előnyére. Köztük van a híres darab amin a cipőpucolónál álló ember kiexponálódott a hosszú megvilágítási idő ellenére, s így ő lehet az első ember aki (ismert) fényképen szerepel. A müncheni Stadtmuseum fotomúzeumában van letétként, ahol a 80-as években a  Marjen Schmidt és a George Eastman House munkatársainak közreműködésével készült faximile van kiállítva. A Metternich féle darab megvan még a család csehországi kastélyának gyűjteményében (de lehet, hogy a prágai technikatörténeti múzeumban van). A híres 1837-es csendélet ami a Société française de photographie tulajdona mára egy üres lemez oxidált szélekkel...


A Daguerre féle kép, a müterme ablakából a Boulevard du Temple -ről - a cipőpucolóval.


A Münchenben lévő Daguerre féle kép, a müterme ablakából a Boulevard du Temple -ről - a cipőpucolóval (balra lent).
A http://www.stanford.edu/~njenkins/archives/images/to%20use%20boulevard%20eight.jpg címről linkelve.


Régebbi bejegyzések a témában:

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.



Linkek:

WJ.Paul Getty Museum video, Making Daguerreotypes (Dagerrotípia készítése):
http://www.getty.edu/art/gettyguide/videoDetails?segid=378&segnr=1

William Henry Fox Talbot, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Henry_Fox_Talbot

François Jean Dominique Arago, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/François_Jean_Dominique_Arago

A fotográfia története, a Wikipédiából (a Bayard féle módszer leírása is):
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_fotográfia_története

Invention of Photography, a Nicéphore Niépce's House lapján, angolul
(Leírások, képek, videók. A
heliográfiát és a physautotípiát is elmagyarázzák.)
http://www.nicephore-niepce.com/pagus/pagus-inv.html

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
(Kivéve a Bayard féle módszert, a heliográfiát és a physautotípiát)
http://archfoto.atspace.eu/klexframe.html


2014. január 7., kedd

Elkezdett 175 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is. Reciklált blogspot.



Frissítve: 2017. 01. 07.


(2017-ben már 178...)

1839. január 7.-én, hétfőn, adott hírt a dagerrotípia feltalálásáról két francia lap (Literary Gazette, La Gazette de France), mivel aznap csinált egy kis izgalmat Arago, a francia akadémia reguláris ülésén, azzal a kijelentésével, hogy egy franciának sikerült a camera obscura képét rögzítenie. Na annak már 175 éve.

A  hivatalos bejelentés (Aragoval, francia akadémiával stb.) viszont csak 1839. augusztus 19.-én volt,  tehát aki onnan számolja annak majd csak később lesz annyi... Ami még érdekes, hogy akkor a dagerrotípián kívül, a  kutatás melléktermékeként talált két másik eljárást, a heliográfiát és a physautotípiát is nyilvánosságra hozták...



Louis-Jacques-Mandé Daguerre (1787–1851)


Louis-Jacques-Mandé Daguerre (1787–1851), ca. 1844 ismeretlen fotográfus
Daguerreotype; 3 1/2 x 2 3/4 in. (8.9 x 7 cm)
The Metropolitan Museum of Art, Gilman Collection, A  Howard Gilman Foundation ajándéka, 2005 (2005.100.611)
A http://www.metmuseum.org/toah/images/h2/h2_2005.100.611.jpg  címről linkelve





François Dominique Arago  (1786.  - 1853.) francia fizikus, csillagász, politikus.


Mint tudható, a feltalálás eléggé célfotós volt mivel Talbot a maga eljárásával csak adminisztratív és financiális okokból késett kissé (neki nem jutott életjáradék, ezért szabadalmaztatta a módszerét, anyagilag így is problémás volt a dolog ezért az
- ha jól emléxem az adatra - anyósa  javasolta is neki, hogy inkább a jövedelmezőbb dagerrotipizálást űzze). Tény azonban, hogy az első időkben jóval sikeresebb dagerrotípia, zsákutcás módszernek bizonyult és az utókor a Talbot féle verziót igazolta. Így végülis ő lett első a negatív/pozitív eljárás, a sokszorosíthatóság, az előhívás, a flexibilis hordozók, a papíralapú fényképek, stb. dolgában.






William Henry Fox Talbot (1800 - 1877), John Moffat fotója - 1864 május.
http://www.edinphoto.org.uk/0_P/0_photographers_talbot_smm_moffat_photo.jpg


Bayard volt a vesztes harmadik, akinek  módszere egyesítette a két másik számos hátrányát (papíralapra készült ugyan, ezért nem volt olyan csinos és éles mint az ezüstösen csillogó dagerrotip de direkt pozitív volt így sokszorosítani nem lehetett, stb.)





Hippolyte Bayard


Hippolyte Bayard (1801- 1887), önarckép, 1850 körül.
http://www.universalis.fr/images/corpus/medias/v11/photo.jpg/ph999481.jpg




A történettudomány szorgoskodása következtében még előkerült néhány feltalálószerű, részfeltaláló, pszeudo-, para- és metafeltaláló  is (lásd pl. a régebbi bejegyzésemet: Aukciológia: Sothebys 3-szor + tudomány. Meg az első magyar online.) sokan közülük elég fontos munkát végeztek, de ebbe én most nem mennék bele... Az biztosnak látszik, hogy a gyakorlati fényképezés kezdete az első és második helyezett  munkája alapján történt meg, nem feledkezve meg Daguerre korábban elhunyt feltalálótársának, Niépce-nek érdemeiről sem.





Joseph Nicéphore Niépce (1765-1833).



Linkek:

WJ.Paul Getty Museum video, Making Daguerreotypes (Dagerrotípia készítése):
http://www.getty.edu/art/gettyguide/videoDetails?segid=378&segnr=1

William Henry Fox Talbot, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Henry_Fox_Talbot

François Jean Dominique Arago, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/François_Jean_Dominique_Arago

A fotográfia története, a Wikipédiából (a Bayard féle módszer leírása is):
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_fotográfia_története

Invention of Photography, a Nicéphore Niépce's House lapján, angolul
(Leírások, képek, videók. A
heliográfiát és a physautotípiát is elmagyarázzák.)
http://www.nicephore-niepce.com/pagus/pagus-inv.html

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
(Kivéve a Bayard féle módszert, a heliográfiát és a physautotípiát)
http://archfoto.atspace.eu/klexframe.html


2013. szeptember 20., péntek

Új identifikációs atlasz a Gettytől. Hi-tech is.

A Getty Conservation Institute ( Los Angeles ) egy alapművet bocsájtott a köz rendelkezésére. Dusan Stulik és Art Kaplan jókora munkájával megszületett egy több évvel ezelőtt indult megaproject első eredménye. A project indulásáról anno (2007) írtam a blogban is:

(A Getty) Mindenféle fényképek készítési technikáját kívánja agnoszkálni ezzel a (nálunk divatos ránézek, azt mondok valamit típusú módszerhez képest) kellően hájtek és persze jóval egzaktabb eljárással.
 

A cikk szerint a  http://getty.edu/conservation/  lapon felhívással élnek a föld lakóihoz, (eddig nem találtam meg rajta de viszont itt igen: http://zonezero.com/magazine/articles/gettymuseum/index.html )  hogy miután a gyártók nem tettek félre mintát minden egyes fotóanyagból ami valaha készült (a predigital age-ban -- ahogy fogalmaznak) ezért az össznépességnél rejtező fotók segítségével kivánnák pótolni a hiányzó mintakollekciót. Így szinte a teljességet analizálni lehetne korszerű módszerekkel és valósabb képet kapni mi-micsoda ügyben. 
 

 



http://archfoto.blog.hu/2007/04/05/a_getty_felhivasa_mindenkihez_dusan_stulik_es_mas_erdekessegek

Lett is nekik a világból fénykép rendesen sokféle és jól nekikezdtek az FTIR és az XRF analiziseknek (Infra és röntgen spektrográfia az egyik a vegyületeket és szerves anyagokat a másik az elemeket mutatja ki a vizsgált képben). Nna ennek az eredményeit publikálták most az online elérhető atlaszban:


The Atlas of Analytical Signatures of
Photographic Processes

Dusan Stulik and Art Kaplan  2013


http://www.getty.edu/conservation/publications_resources/pdf_publications/atlas.html



Van hozzá video is sokféle, ez a legidevágóbb pár darab (playlist) amin a vizsgálati módszereket lehet látni:




Egy angol nyelvű ismertetés / An English description:
http://artsbeat.blogs.nytimes.com/2013/09/19/new-getty-atlas-to-preserve-data-on-nondigital-photography/?_r=2