Vállas Antal meg a Magyar Fotográfia Napja. 175 éve a dolognak. Reciklált blogspot.

---

Summary In 29 August 1840, was the day when the first known Hungarian daguerreotype(s) was made by Antal Vállas. It was a demonstration of the process at the Hungarian Academy of the Sciences The Hungarian Photography Day is the anniversary of this. Remained a contemporary Protocol with the description of the event, but the plates where lost. There is a misunderstanding in the text: (the process was made) "without oiling and burning" probably it was about the gold toning... VÁLLAS (ANTAL AND FAMILY) PAPERS Compiled by Leslie Bourgeois http://www.lib.lsu.edu/special/findaid/4439.pdf The translate of the description of the Daguerres process in Hungarian language (translated by Jakab Zimmerman a monk-teacher in the Theresianum, Wien) also was printed in 1840:  Daguerre képei’ elkészítése’ módjának leírása (Bécs/Wien, 1840.) Zimmermann Jakab translated.: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/fizika/zimdag/

1840-ben ezen a napon készítette Vállas Antal  az első két ismert magyarországi dagerrotipet. (A Magyar Fotográfia Napja ennek az évfordulóján van.) A korabeli jegyzőkönyv szerint:

"A Magyar Tudós Társaság 11. Nagy Gyűlésén aug. 29.-én, Vállas Antal rt. a` nemz. casino` Duna felé fekvô teremeiben egybegyûlt társaságnak két, olajozás és égetés nélkül általa készült Daguerre-féle fényképet mutatott elő; `s az academia` költségein és számára bécsi opticus Plössl által készített daguerréotyppel a` Dunát és kir. várat vette fel, Daguerre` eljárásában ibolyó helyett ibolyófestvényt használván; azonban a` levegőnek csekély átlátszósága miatt az így elôállított képen csak a` pesti part mutatkozott teljes fényében. Növekedvén a` ború, s így szerencsésebb próbához nem lehetvén reménység, a` tagok innen az academiai terembe mentek által a` folyó dolgok` folytatására, mellyeknek nagy száma miatt a` kisérlet e` gyülés` folyamata alatt többé nem ismételtethetett."

Mint a Zimmermann Jakab által (a német változat alapján) magyarra fordított és már 1840-ben, Bécsben kiadott, Daguerre féle leírásból is kiderül (letölthető, lásd a linkeknél) az eljárásban olajozás és égetés nem szerepel. Így vélhetőleg a derék jegyzőkönyvvezető nyitotta meg azok végtelen sorát, akik hülyeséget írtak a fototechnikatörténetről. (Bár, mivel azt írta volt, hogy a dagerrotip olajozás és égetés nélkül készült, végülis igazat írt. Másrészről lehet, hogy az aranyszínezés műveletét érthette némileg félre, mikoris a képet egy állványon borszeszégő vagy más lángjánál melegitve a ráöntött arany-klorid oldatával kezelték...)

Dagerrotip lemez aranyszínezése. A lemez (legfelül) képes felével fölfelé áll és arra locsolják az arany-kloríd oldatot. A müvelet opcionális volt, kép enélkül is keletkezett de így szebb, kontrasztosabb és időtállóbb is lehetett.A kép a http://www.photohistory-sussex.co.uk/dag7gold.jpg címről linkelve További illusztrációk a műveletekről: The Daguerreotype Process c. oldalon ahttp://www.photohistory-sussex.co.uk/dagprocess.htm címen

Hogy Magyarországon már akkor is nehéz volt baj nélkül megúszni ha valaki normális dolgokat csinál, illusztrálja a két említett úr életrajza melyek az alanti linkekre böködve érhetőek el...
 

Linkek:

Magyar Életrajzi Lexikon a MEK-ben: Vállas Antal: 
 http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC16241/16343.htm

VÁLLAS ANTAL (Pest, 1809. máj. 18.-  New Orleans, 1869. júl. 20.): 
 http://tudosnaptar.kfki.hu/v/a/vallas/vallaspant.html.

VÁLLAS ANTAL
http://www.tudosportal.hu/egy.php?id=7458

Vállas Antal A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából:  
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1llas_Antal

Zimmermann Jakab  Magyar Katolikus Lexikon:  
http://www.lexikon.katolikus.hu/Z/Zimmermann.html

Zimmermann Jakab Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái:  
http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/z/z31216.htm.

 Online Pedagógiai Lexikon, Zimmermann Jakab életrajza: 
 http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/Z.xml/Zimmermann_Jakab__Vac.html

Daguerre képei’ elkészítése’ módjának leírása (Bécs, 1840.) Zimmermann Jakab ford.: 
 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/fizika/zimdag/
 
Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.eu/klexframe.html

Régebbi bejegyzések a témában:

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 175 éves.

Elkezdett 170 175 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 175 éves.Reciklált blogspot.

Elkezdett 175 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is. Reciklált blogspot.

 A Petőfi dagerrotip széke. De csak hasonmás.

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 175 éves.Reciklált blogspot.

(Már 178, de nem győzöm reciklálni...)

1839. augusztus 19.-én volt a dagerrotípia feltalálásának  hivatalos bejelentése és a módjának nyilvánosságra hozatala, valamint a nagystílű gesztus, hogy nem szabadalmaztatták hanem a ingyenesen a világnak ajándékozták a módszert. (Kivéve Angliát mert Daguerre pár nappal a bejelentés előtt szerződést kötött egy szabadalmi ügynökkel.) A feltalálóknak életjáradékot biztosítottak, hogy azért ők se járjanak rosszul. Június 15.-én a kormányzat életjáradékban részesítette Daguerre-t (6000 Frank/év) és Isidore Niepce-t aki apja, Nicephore örökébe lépett a feltalálói szerződésben, bár előnytelenebb feltételek között.  (4000 Frank/év) Hippolyte Bayard, a  vesztes eljárás feltalálója  is  évi 600 Frankot kapott a francia államtól. Ami még érdekes, hogy akkor, a dagerrotípián kívül, a  kutatás melléktermékeként talált két másik eljárást, a későbbi nyomtatási eljárások alapjául szolgáló heliográfiát és a gyakorlat szempontjából érdektelen physautotípiát is nyilvánosságra hozták.

Arago bejelenti Daguerre találmányát a francia akadémián
Forrás: Yan d'Argent illusztrációja  Louis Figuier könyvében: "La Photographie", Les Merveilles de la Science, vol. III, 1867, p. 41.
A http://farm1.static.flickr.com/143/322814105_a7e8e6a233.jpg címről linkelve

Talbot csak 1841-ben jelentette be eljárását és mivel ő nem kapott életjáradékot senkitől, hát szabadalmaztatta, emiatt nehezebben terjedt el a használata, bár az ő módszere áll közelebb a későbbi és mai (analóg) technikákhoz...

Daguerre, népszerűsítendő az eljárását, néhány saját készítésű képet küldött az európai notabilitásoknak, így Apponyi Antal, a monarchia párizsi követe révén a császárnak és Metternichnek is. A közvetítő Apponyi is kapott egy Daguerre féle csendéletet aminek földi maradványai (egy vélhető kémia tisztítás következtében elhalványult és csikokban eltűnt a képe) a Műszaki Múzeum (ma már: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) gyűjteményében lelhető. A kép paszpartúján Daguerre dedikációja található.

Így nézett ki az Apponyinak ajándékozott dagerrotip az 1970-es években, mikor még jobban látszott a kép rajta.

Más képei se jártak sokkal jobban: a bajor királynak küldött három képet már egy, az 1960-as években készült fénykép szerint se lehetett látni az oxidációtól, aztán az 1970-es években volt egy balul sikerült restaurálási kísérlet ami szintén nem vált előnyére. Köztük van a híres darab amin a cipőpucolónál álló ember kiexponálódott a hosszú megvilágítási idő ellenére, s így ő lehet az első ember aki (ismert) fényképen szerepel. A müncheni Stadtmuseum fotomúzeumában van letétként, ahol a 80-as években a  Marjen Schmidt és a George Eastman House munkatársainak közreműködésével készült faximile van kiállítva. A Metternich féle darab megvan még a család csehországi kastélyának gyűjteményében (de lehet, hogy a prágai technikatörténeti múzeumban van). A híres 1837-es csendélet ami a Société française de photographie tulajdona mára egy üres lemez oxidált szélekkel...

A Münchenben lévő Daguerre féle kép, a müterme ablakából a Boulevard du Temple -ről - a cipőpucolóval (balra lent).
A http://www.stanford.edu/~njenkins/archives/images/to%20use%20boulevard%20eight.jpg címről linkelve.

Régebbi bejegyzések a témában:

Elkezdett 170 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is.



Linkek:

WJ.Paul Getty Museum video, Making Daguerreotypes (Dagerrotípia készítése):
http://www.getty.edu/art/gettyguide/videoDetails?segid=378&segnr=1

William Henry Fox Talbot, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Henry_Fox_Talbot

François Jean Dominique Arago, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/François_Jean_Dominique_Arago

A fotográfia története, a Wikipédiából (a Bayard féle módszer leírása is):
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_fotográfia_története

Invention of Photography, a Nicéphore Niépce's House lapján, angolul
(Leírások, képek, videók. A heliográfiát és a physautotípiát is elmagyarázzák.)
http://www.nicephore-niepce.com/pagus/pagus-inv.html

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
(Kivéve a Bayard féle módszert, a heliográfiát és a physautotípiát)
http://archfoto.atspace.eu/klexframe.html

Elkezdett 175 éves lenni a dagerrotípia, meg a fényképezés is. Reciklált blogspot.

Frissítve: 2017. 01. 07.


(2017-ben már 178...)

1839. január 7.-én, hétfőn, adott hírt a dagerrotípia feltalálásáról két francia lap (Literary Gazette, La Gazette de France), mivel aznap csinált egy kis izgalmat Arago, a francia akadémia reguláris ülésén, azzal a kijelentésével, hogy egy franciának sikerült a camera obscura képét rögzítenie. Na annak már 175 éve.

A  hivatalos bejelentés (Aragoval, francia akadémiával stb.) viszont csak 1839. augusztus 19.-én volt,  tehát aki onnan számolja annak majd csak később lesz annyi... Ami még érdekes, hogy akkor a dagerrotípián kívül, a  kutatás melléktermékeként talált két másik eljárást, a heliográfiát és a physautotípiát is nyilvánosságra hozták...

Louis-Jacques-Mandé Daguerre (1787–1851), ca. 1844 ismeretlen fotográfus
Daguerreotype; 3 1/2 x 2 3/4 in. (8.9 x 7 cm)
The Metropolitan Museum of Art, Gilman Collection, A  Howard Gilman Foundation ajándéka, 2005 (2005.100.611)
A http://www.metmuseum.org/toah/images/h2/h2_2005.100.611.jpg  címről linkelve

François Dominique Arago  (1786.  - 1853.) francia fizikus, csillagász, politikus.

Mint tudható, a feltalálás eléggé célfotós volt mivel Talbot a maga eljárásával csak adminisztratív és financiális okokból késett kissé (neki nem jutott életjáradék, ezért szabadalmaztatta a módszerét, anyagilag így is problémás volt a dolog ezért az - ha jól emléxem az adatra - anyósa  javasolta is neki, hogy inkább a jövedelmezőbb dagerrotipizálást űzze). Tény azonban, hogy az első időkben jóval sikeresebb dagerrotípia, zsákutcás módszernek bizonyult és az utókor a Talbot féle verziót igazolta. Így végülis ő lett első a negatív/pozitív eljárás, a sokszorosíthatóság, az előhívás, a flexibilis hordozók, a papíralapú fényképek, stb. dolgában.

William Henry Fox Talbot (1800 - 1877), John Moffat fotója - 1864 május.
http://www.edinphoto.org.uk/0_P/0_photographers_talbot_smm_moffat_photo.jpg

Bayard volt a vesztes harmadik, akinek  módszere egyesítette a két másik számos hátrányát (papíralapra készült ugyan, ezért nem volt olyan csinos és éles mint az ezüstösen csillogó dagerrotip de direkt pozitív volt így sokszorosítani nem lehetett, stb.)

Hippolyte Bayard (1801- 1887), önarckép, 1850 körül.
http://www.universalis.fr/images/corpus/medias/v11/photo.jpg/ph999481.jpg

A történettudomány szorgoskodása következtében még előkerült néhány feltalálószerű, részfeltaláló, pszeudo-, para- és metafeltaláló  is (lásd pl. a régebbi bejegyzésemet: Aukciológia: Sothebys 3-szor + tudomány. Meg az első magyar online.) sokan közülük elég fontos munkát végeztek, de ebbe én most nem mennék bele... Az biztosnak látszik, hogy a gyakorlati fényképezés kezdete az első és második helyezett  munkája alapján történt meg, nem feledkezve meg Daguerre korábban elhunyt feltalálótársának, Niépce-nek érdemeiről sem.

Joseph Nicéphore Niépce (1765-1833).

Linkek:

WJ.Paul Getty Museum video, Making Daguerreotypes (Dagerrotípia készítése):
http://www.getty.edu/art/gettyguide/videoDetails?segid=378&segnr=1

William Henry Fox Talbot, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/William_Henry_Fox_Talbot

François Jean Dominique Arago, a Wikipédiából:
http://hu.wikipedia.org/wiki/François_Jean_Dominique_Arago

A fotográfia története, a Wikipédiából (a Bayard féle módszer leírása is):
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_fotográfia_története

Invention of Photography, a Nicéphore Niépce's House lapján, angolul
(Leírások, képek, videók. A heliográfiát és a physautotípiát is elmagyarázzák.)
http://www.nicephore-niepce.com/pagus/pagus-inv.html

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
(Kivéve a Bayard féle módszert, a heliográfiát és a physautotípiát) http://archfoto.atspace.eu/klexframe.html

Az önkényuralom és a fotótörténet. Október 6.

---

Utolsó módosítás/ last update: 2015 .04. 01.

The tyranny and the history of photography. After defeat of the 1848/49 Hungarian Revolution and War of Independence, possessing a portrait of a participant of the war of independence was for almost twenty years an indictable offence. This period of our history created a new product.: miniature (easy-to-hide) Daguerreotype reproductions were made of the graphic (engraving, litography) portrays of the embelematic men of the resistance movement. Lipót  Strelisky was a significant member of the early Hungarian photography.   From goldsmith he became a photographer.   I have not found hallmarks on those plates known by me that were supposed to be made by him.  It can be supposed that as goldsmith, he (also) used plates prepared by himself. According to various sources he served in the home guards during the Hungarian revolution (1848/49) and photographed its prominent personalities partly with daguerreotype partly with talbotype technique.  The location of these pictures, if still exist, is unknown.  During the years of absolutism he continued to distribute the pictures of the revolution’s main players reproduced using photo technical processes (daguerreotype?) for which he was imprisoned in the Újépulet (New Building, notorious prison), although in the book by Etelka Baji about Strelinsky the contemporary judicial books do not mention this fact.  More than likely these pictures were reproductions of artistic pictures prepared using graphical multiplying processes (such as the one shown here). Later, during the collodion period the French René P. P. Dagron, one of the inventors of the microfilm, made and inserted microscopic pictures about the participants of the revolution,  into all sorts of objects (stanhopes). These were smuggled into Hungary. Links An experiment to determine the author of the Petőfi daguerreotype using computer evaluation of the data on the daguerreotype plates http://archfot.t15.org/petdagen.html Short History of the Daguerreotype Conservation in Hungary http://archfot.t15.org/dagtoren.html Note:the picture captions also in English...

Strelisky Lipót a korai magyar fotográfia jelentős alakja volt. Aranyművesből vált fényképésszé. A neki tulajdonítható, általam ismert lemezeken ötvösjelet nem találtam elképzelhető, hogy aranyműves szakemberként a saját maga által készített lemezeket (is) használhatta.

A különféle források, legendák szerint szabadságharc alatt nemzetőr volt és részben dagerrotip, részben talbotip technikával fényképezte annak nevezetes személyiségeit. Ezek a képek ma ismeretlen helyen tartózkodnak, ha még megvannak egyáltalán. Az önkényuralom éveiben a szabadságharc szereplőinek fototechnikai eljárással (dagerrotípiával?) sokszorosított képeit terjesztette ezért az Újépületben is raboskodott (bár Baji Etelka, Streliskyről szóló könyve szerint erről nincs adat a korabeli bírósági forrásokban). E képei valószínűleg  sokszorosítógrafikai eljárással készült képzőművészeti ábrázolások reprodukciói voltak (mint pl. az itt bemutatott).

Strelisky dagerrotip reprodukciója Borsos József -August Pettenkoffen: Az első magyar országgyűlés megnyitása (1848. julius 5. Pest.) c. litográfiájáról
Hátlapja a szignóval : L. Strelisky Daguerreotypeur  Blühdornische Haus No 218 Göttergasse.
Az egri Dobó István Múzeum tulajdona  

Daguerreotype reproduction of Strelisky of the lithography of József Borsos – August Pettenkoffen:  The opening of the first Hungarian parliament (5 July, 1848, Pest).
On the back with the sign:  L. Strelisky Daguerreotypeur  Blühdornische Haus No 218 Göttergasse.
Owned by the Dobó István Múzeum of Eger

Az 1848/49-es szabadságharc  leverése után majdnem húsz éven keresztül büntetendő cselekmény lett a szabadságharc szereplőinek képét birtokolni. Emiatt közvetlenül a bukás után (mikor a megtorlás a legkeményebb volt), maguk a tulajdonosok semmisítették meg tömegesen (meg a hatóságok is persze) ilyen képeiket, vagy rejtették el olyan helyekre ami a megmaradásuk szempontjából nem volt túl jó és felejtették ott évtizedekig. Kis kitérővel megemlítenénk, hogy voltak ennek a kornak hozadékai is: például az ellenállás kultuszához igen kisméretű (jól elrejthető) dagerrotip reprodukciók készültek a korszak hírességeinek sokszorosítógrafikai ábrázolásairól

Hazai gyűjteményekben több, az előbb bemutatotthoz hasonló technikájú, installációjú ám igen kisméretü dagerrotip reprodukció található  a szabadságharc nevezetes szereplőit ábrázoló, ismert sokszorosítógrafikai alkotásokról. Természetesen, ahogy ez a dagerrotipjeink többségénél lenni szokott -- s itt az ok is érthető -- szignálatlanul. Nagyon az az érzésem, hogy ezek is Streliskytől származhatnak remélem majd bizonyítékot is találok (vagy valaki más). Ez a most érintett téma szintén megérdemelne némi kutatást és e képek  újrafelfedezését a fotótörténet számára.

Kossuth Lajos, August Prinzhoffer litográfiájáról  ( a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona)
Bem József,  Tyroler József rézmetszetéről  (a Magyar Fotográfiai Múzeum  tulajdona)
Aulich Lajos, Krauser litográfiájáról (a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona)
Batthyány Lajos, Barabás Miklós litográfiájáról  (a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona)

Lajos Kossuth, politician from the Prinzhoffer lithography ( owned by the Hungarian National Museum)
József Bem, general, from the Tyroler copper engraving  (owned by the Hungarian Museum of Photography)
Lajos Aulich, executed minister of war, from the Krauser lithography (owned by the Hungarian National Museum)
Lajos Batthyány, executed prime minister, from the Barabás lithography  (owned by the Hungarian National Museum)

Ezeken a képeken látható az is milyen egy jellegzetes és komplett, az 1840-es évek második felében mifelénk használt dagerrotip installáció.

Batthyány Lajos, Barabás Miklós litográfiájáról  (a dagerrotip a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona)
Lajos Batthyány, executed prime minister, from the Barabás lithography  (the daguerreotype is owned by the Hungarian National Museum)




Bem József,  Tyroler József rézmetszetéről  (a dagerrotip a Magyar Fotográfiai Múzeum  tulajdona)
József Bem, general, from the Tyroler copper engraving  (the daguerreotype is owned by the Hungarian Museum of Photography)




Aulich Lajos, Krauser litográfiájról (a dagerrotip a Magyar Nemzeti Múzeum  tulajdona)  és az eredeti litográfia egyik változata
 Lajos Aulich, executed minister of war, from the Krauser lithography (daguerreotype owned by the Hungarian National Museum) And a version of the original litography. 

Dagerrotip reprodukció Kossuth Lajos, Walzel A. kőnyomata Barabás Miklós 1847-iki rajza után. 3 x 2,5 cm
A dagerrotip a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. Mellette az eredeti grafika egy változata  oldalfordítottan, ahogy a dagerrotip ábrázolja.

Lajos Kossuth, politician, reproduction from the Barabás Miklós lithography 1847, 3 x 2,5 cm ( the daguerreotype owned by the Hungarian National Museum) and the original graphic, reversed position as seen on the daguerreotype

A dag forrása / picture sources: Stemlerné Balog Ilona: ESCHER KÁROLY RESTAURÁLÁSAI A PETŐFI-DAGERROTÍPIA ELŐTT
A rajz itt látható változata  SZILÁGYI: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE c. művében jelent meg

August Prinzhoffer Kossuth Lajost  ábrázoló litográfiájáról készített dagerrotipreprodukció.  26 x 40 mm
A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.
Mellette az eredeti grafika részlete oldalfordítottan, ahogy a dagerrotip ábrázolja.

Lajos Kossuth, politician, reproduction  from the August Prinzhoffer lithography 26 x 40 mm ( owned by the Hungarian National Museum)
and a detail of the original graphic reversed position as seen on the daguerreotype

A teljes grafika / source of the whole litography ahttp://www.kepido.oszk.hu/attachments/images/nagy/szi074.jpg címen látható

  Mégegy dagerrotip reprodukció.ugyanarról a grafikáról, a védőcsomagolás hátoldala és egy közeli részletkép
Another daguerreotype from the same graphic, the verso of thre preserver and a detail of the plate
A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. Property of the Hungarian National Museum

És egy talboptípia is: Skopall József az 1850-es években készült talbotip reprodukciója Széchenyi István egy Franz Eybl által 1842-ben készített litográfiáról A fotó a Xantus János Múzeum tulajdona,
István Széchenyi, a calotype of  József Skopall from a litography of Franz Eybl. Property of the Xantus János Museum
Forrás/Source:-Farkas Zsuzsa: Skopáll József győri talbotípiái 1850-1852-ből http://www.mafot.hu/farkas_zsuzsa-skopall_jozsef.html

Később, a kollódiumkorszakban mikroszkópikus méretűre kicsinyített képeket készített és applikált különböző használati tárgyakba a szabadságharc ismert személyiségeiről a francia René P. P. Dagron a mikrofilm feltalálója, amelyeket aztán valahogy becsempésztek Magyarországra. (E szerkezet neve stanhope és 1859-ben találta fel Dagron, a mikroméretű kép egy nagyítóként működő kristályon keresztül volt szemlélhető) Egy ilyen gyűrű  van a Nemzeti Múzeum birtokában, a Hadtörténeti Múzeumban meg egy pipa, a Móra Ferenc Múzeumban egy nyakkendőtű, stb.


Linkek:

Kísérlet a Petőfi dagerrotip szerzőjének megállapitására, dagerrotip lemezek adatainak számitógépes értékelése segitségével
http://archfoto.atspace.eu/petdagel.html
A magyarországi dagerrotip konzerválás rövid története
http://archfoto.atspace.eu/dagtor.html
Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.eu/klexframe.html


Felhasználtam még az alábbi írást:
Csengel-Plank Ibolya:  A képcsempészet sajátos formái 1849 után
A Hadtörténeti Múzeum értesítője, 0238-4442. 11. 2010. p. 23-43.



Régebbi bejegyzések a témában:

Petőfi dagerrotípia, meg a valósághoz való viszony. Mindenmaradarégiben.

---

A császár dagerrotípiája. Vagy nem az, csak olyan.

(Próbabejegyzés / Testing post...)

Summary: The Daguerreotype of the Kaiser. Or not, just similar. Daguerre sent samples from his invention to several European emperors, usually three dags in a common frame. The exception was the Austro-Hungarian monarchy because not the kaiser had the true power, but the cancellor Metternich, so Daguerre sent also three daguerreotypes, but in 3 separate frames: one to the kaiser, one to Metternich and one to Antal Apponyi who was the ambassador of the monarchy in Paris and he arranged the transaction between Daguerre and the leaders of the state.  Now the dag of Apponyi is in the Hungarian Technical Museum, the Metternich's one is in the Chech Technical Museum in Prague, but the Kaiser's one is disappeared.  The last data about the plate (what I'm know) the next kaiser, Franz Joseph I. placed to the collection which was created for the educating of the Crown Prince but after the mysterious suicide of the Prince, there is no information about that dag. There is a description of the Kaisers dag in the periodical: "Der österreichische Zuschauer" 20. Sept. 1839. (The original German texts are quoted below) which fits to an daguerreotype what is in the Gernsheim Collection, Texas. "Notre-Dame et l’Île de la Cité, vers 1838, 15.5×20.6cm." Perhaps it was the Kaisers one or just similar... Anyway, after the second WW. a lot of valuable thing was available in Europe for a collector... (Das eine der beiden Bilder, eine Ansicht der Kirche „Notre Dame" in Paris, enthält die Darstellung eines ganzen Stadtteiles. In der Mitte befindet sich eine gotische Kirche (Notre Dame). Bei derselben führt eine Brücke über die Seine; zu beiden Seiten erblickt man die Quais und perspektivische Häuserreihen. In English: One of the two images, a view of the church "Notre Dame" in Paris, has laid out a whole part of the town in the middle of a Gothic church (Notre Dame) at the same there is a bridge over the Seine;.. Both sides we can see the quays and perspective rows of houses.) Source of the "Der österreichische Zuschauer" Eder, Josef Maria quoted in the book: Geschichte der Photographie, Ausführliches Handbuch. l. book  l. part, 4. edition.  1932 Knapp, W. Halle 318-319 pp The captions of the pictures are bilingual..

Egy mannheimi kiállításra kis időre visszajött Európába Texasból a Gernsheim gyűjtemény néhány darabja köztük egy a Daguerre által készített és 1838-ra datált dagerrotip amelyik a Notre Dame-t és a Szajnát ábrázolja.

Helmut Gernsheim fotótörténész, gyűjtő, fotográfus. (1913. március 1.  München -- 1995. július 20  Lugano, Svájc) Fényképészként dolgozott Németországban majd 1937 ben Angliába költözött ahol a II. világháború idején mint "friendly enemy alien"-t  egy évre Ausztráliába, New South Wales-be, Hay-be internálták, itt kezdett a fotótörténettel, -esztétikával foglalkozni. Miután visszatért Angliába (ahol 1946-ban állampolgárságot is kapott) összebarátkozott Beaumont Newhall-al  (kritikus, esztéta,1908 június 22. – 1993 február 26, ) akinek a biztatására feleségével Alison Eames Gernsheim-mel közösen gyűjteni is kezdett fotókat. Többek között a híres Niépce féle képet is ő találta meg Angliában és vette meg a gyűjteménye számára az 1950-es években. Több közös fotótörténeti könyvet is megjelentettek. 1963-ban igen jelentős gyűjteménye  a mostani helyére, a Texasi Austinban lévő Humanities Research Center-be került.

Daguerre, mielőtt még kiderült volna, hogy a francia állam megveszi és a világnak ajándékozza találmányát, annak népszerűsítése érdekében mintadarabokat küldött néhány uralkodónak. Három, egy keretbe tett dagerrotipet küldött például a bajor királynak és az orosz cárnak (A belga király is kapott valamilyet, irodalmi adatok szerint, de részleteket nem tudok).

A bajor királynak küldött képek.

Pictures for the king of Bavaria (replica in the original installation)

A 3 kép 1937-ben még látható volt, mikor Beaumont Newhall egy kiállításához fényképek készültek róla. De viszont már egy az 1960-as években készült fénykép szerint se lehetett látni az oxidációtól, aztán az 1970-es években volt egy balul sikerült restaurálási kísérlet ami szintén nem vált előnyére. Köztük van a híres darab amin a cipőpucolónál álló ember kiexponálódott a hosszú megvilágítási idő ellenére, s így ő lehet az első ember aki (ismert) fényképen szerepel. A müncheni Stadtmuseum fotomúzeumában van letétként, ahol a 80-as években, a  Marjen Schmidt és a George Eastman House munkatársainak közreműködésével a  Newhall féle képek alapján készült faximile látható róla, amit az eredeti keretbe tettek. Ez van ezen a képen is.

A cárnak küldött képek. Hosszú lappangás után néhány éve kerültek elő egy gyűjteményből és 2011-ben a Hermitage-ban kiállították egy orosz dagerrotip történeti kiállításon.

Pictures to the Tsar of Russia.

Daguerre az Osztrák-Magyar birodalom fejének is szánt három lemezt de errefelé a helyzet már akkor is kissé bonyolultabb volt. Az uralkodó I. Ferdinánd volt osztrák császárként, aki magyar király is volt, V. Ferdinánd néven. A tényleges hatalmat azonban Metternich kancellár birtokolta. Daguerre tudhatta ezt mivel ezúttal az uralkodóknak járó, 3 dagerrotipes adagot külön kereteztette és egyet küldött a császárnak, egyet Metternichnek és egyet a tranzakció lebonyolításában közreműködő Apponyi Antalnak a monarchia párizsi nagykövetének (utóbbi kettőt dedikálta is).

Apponyi Antal (1782-1852) 1826 és 1849 között volt a monarchia párizsi és római nagykövete
Antal Apponyi (1782-1852) between 1826 and 1849 ambassador of the Austro-Hungarian monarchy in Paris and Rome

A http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/... címről linkelve

 Az Apponyi féle dagerrotip ma a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban van,

Daguerre: Csendélet Apponyi Antalnak dedikálva
Daguerre: Still life dedicated to Antal Apponyi

A dedikáció szövege / the text of dedication: Épreuve ayant serviŕ constater la découverte de Daguerreotype, offerteŕ Monsieur le-Comte d'Appony par son trés-humble & trés-obélissant serviteur  Daguerre. (Magyarul: Felvétel a dagerrotípia fölfedezésének bizonyítására, melyet Apponyi gróf úrnak fölajánl legalázatosabb és legengedelmesebb szolgája Daguerre)





A kép az 1970-es években

The plate in the 1970-s

a Metternich féle a prágai Národní technické muzeum gyűjteményében van,

Daguerre: Csendélet, Metternichnek dedikálva
Daguerre: Still life dedicated to Metternich

a császáré azonban eltűnt. Az utolsó (általam ismert) adat szerint Ferenc József császár helyezte el abban a gyűjteményben amit a trónörökös kiművelése céljából hozott létre, a trónörökös rejtélyes öngyilkossága után azonban már nem tudni mi lett vele.

A császár és Metternich képét még 1839-ben kiállították Bécsben, és maradt egy korabeli leírás róluk a "Der österreichische Zuschauer"  c. lap 1839 szeptember 20.-i  113.-as számában. Azt írják a császáréról :

"Az egyiken a két kép közül, a párizsi Notre Dame templom látható, és egy egész városrész képét is tartalmazza melynek közepén található a gótikus templom (Notre Dame) Ugyanakkor van egy híd a Szajna fölött melynek két oldalán láthatóak a rakpartok és perspektivikus házsorok."
(Das eine der beiden Bilder, eine Ansicht der Kirche „Notre Dame" in Paris, ent­hält die Darstellung eines ganzen Stadtteiles. In der Mitte befindet sich eine gotische Kirche (Notre Dame). Bei derselben führt eine Brücke über die Seine; zu beiden Seiten erblickt man die Quais und perspektivische Häuserreihen.
A szöveget Eder, Josef Maria idézi könyvében: Geschichte der Photographie, Ausführliches Handbuch. l. kötet, l. rész, 4. kiadás.  1932 Knapp, W. Halle 318-319 pp.)

Ez majdnem tökéletes leírása az alábbi képnek ami a Gernsheim gyűjteményben van és szerepel a mostani kiállításon, vajon nem az elveszett dagerrotip került e a gyűjteménybe a háború utáni Európából?

Daguerre: Notre-Dame et l’Île de la Cité, vers 1838, 15.5×20.6cm
A http://lunettesrouges.blog.lemonde.fr/ címről linkelve

Bár a leírás szerint a kép közepén lenne a Notre Dame de a szerző valószínűleg emlékezetből vagy elmondás alapján írhatta a szöveget mert a meglévő Metternich féle dagerrotip leírása is pontatlan:
"Daguerre úr műtermét mutatja...előtérben egy Herkulest (gipsz szobor) látunk ez van a legjobban megvilágítva...Mellette a padlón fekszik egy Szfinx és egyes szoborrészek, karok, lábak, stb. ...mindezeken az alakokon kivehetők különösen a Herkulesen az izmok, árnyékok... "
(...Das zweite Bild stellt das Atelier des Herrn Daguerre vor; es bleibt an Klarheit und Vollendung hinter dem ersten etwas zurück, vermut¬lich weil in dem geschlossenem Raume eines Zimmers die Beleuchtung nicht so kräftig sein konnte als unter freiem Himmel. Wir sehen hier im Vordergrund einen Herkules (Gypsstatue), der am hellsten ge¬halten ist und daher auch am deutlichsten hervortritt. Neben ihm liegt eine Sphinx am Boden, mehrere einzelplastische Gegenstände, als Hände, Füße usw. füllen den Zwischenraum. Links im Hintergrunde stehen die Grazien, als Chariathiden eine Schale tragend. An allen diesen Figuren, besonders aber am Herkules ist jeder Muskel, jeder.  Schatten und Halbschatten, auf das deutlichste ausgedrückt...)
Hát a csendélet mint látható egy kissé másképp fest. Nem Herkules vagy Szfinx szobor van rajta és a többi dolog sem karok és lábak, de a korabeli újságíró mitológiai, műtörténeti és anatómiai ismereteket leszámítva egész elviselhetően leírja a képet. Sokat nem kockáztatott, fényképes sajtó még sokáig nem volt és a lemezek is visszakerültek a tulajdonosokhoz.
Jó lenne tudni vajon honnan került a gyűjteménybe a kép a Fox Talbot Múzeum szerint Gernsheim 1950 körül vásárolta Angliában.

Kiegészítés, a Metternich-féle képen látható tárgyak szakszerű leírása: Jobbról balra (mert a kép oldalfordított):  Három grácia, az eredeti panel mielőtt a Louvre-é lett (onnan szerezhette Daguerre ezeket a kis izéket is), a Petits-Augustins temlomban volt (ahol a francia királysírok egy része), és ez eredetileg Germain Pilon (1560-1563), halotti szobra, amely egy II.Henrik szívét tartalmazó urnát tartott. Daguerre a szobor egy kisebb változatát helyezte képre amit Klemens von Metternich osztrák miniszternek küldött 1839 augusztusában.  Ezután egy dekoratív pilon (valószínűleg a késői XVIII. vagy a korai XIX. századból), egy gótikus épitészeti elem másolata, egy Jupiter Tonans  (Mennydörgő Jupiter, villámokkal a kezében - XVI--XVII. századi, francia vagy olasz szobor lehet). És egy Edward Baily féle Éva (szökőkút-szobor másolata) de háttal. (Arago is kapott három képet, ahogy dukál és az egyiken elölről látható. Ezek a képek az alábbi linken megnézhetőek.) Forrás: Stephen Pinson,  Daguerre, expérimentateur du visuel http://etudesphotographiques.revues.org/index345.html

 Linkek:

Wikipédia, Boulevard du Temple (dagerrotípia): http://hu.wikipedia.org/wiki/Boulevard_du_Temple_(dagerrotípia)

Wikipédia, V. Ferdinánd magyar király-: http://hu.wikipedia.org/wiki/V._Ferdinánd_magyar_király
Die Geburtsstunde der Fotografie - Meilensteine der Gernsheim-Collection. Reiss-Engelhorn- Museen, Mannheim vom 9. September bis zum 6. Januar 2013: http://www.rem-mannheim.de/ausstellungen/aktuelle-ausstellungen/geburtsstunde-der-fotografie.html

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.http://archfoto.atspace.eu/klexframe.html

Régebbi bejegyzések a témában:

Vállas Antal meg a Magyar Fotográfia Napja.169 éve a dolognak

Mostmeg a gyakorlati fényképezés lett 170 éves.