A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Photoconservation. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Photoconservation. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. augusztus 31., vasárnap

Budapesti tájkép dagerrotipek. Nincs valami sok.




 Frissítve: szeptember 2. Updated: 2 Sept.
SUMMARY

Daguerreotype landscapes from Budapest. Only 3.
In 29 August 1840, was the day when the first known Hungarian daguerreotype(s) was made by Antal Vállas. It was a demonstration of the process at the Hungarian Academy of the Sciences The Hungarian Photography Day is the anniversary of this. In the contact with that event we can see the two landscape daguerreotypes what Vállas made are nearly the same amount like the recently remained daguerreotypes about the landscapes of Budapest. There are only 2 in Hungarian collections and one in the Albertina, Wien. According to our cautious estimates, only every hundredth daguerreotype remained which was made 
in Hungary,  but certainly this rate is much worse.

Kapcsolódva a Vállas Antal 2 dagerrotípiás performanszának 174. jubileumához megjegyzendő, hogy anno majdnem annyi budapesti tájkép-dagerrotipet csinált mint amennyit ma egyáltalán ismerhetünk..Összesen 2 tájat ábrázoló dagerrotip maradt fenn Budapestről amiből az egyik feketére oxidálódott és a Boldogasszony (Mátyás-) templomot ábrázolja, a másik a bécsi Albertinában van és a Kálvin téren készült... Előbbi az egyetlen dag tájkép ami magyar gyűjteményben van... (Illetve ha ide vesszük van egy második magyar gyűjteményben: Gola Ádám dagerrotípia sorozatában, amelyen Ferenczy István gipszmintáit örökítette meg a szobrász műtermének udvarán ami az Országház utca 14. számú ház részletét ábrázolja és a Nemzeti Galériáé.)  Ehhez hozzátartozik, hogy (igen) szerény becslésünk szerint legjobb esetben is csak kb. minden századik Magyarországon készült dagerrotip maradt fenn, de ez az arány bizonyára sokkal rosszabb. 
A Kincses Károllyal anno végzett becslésünk úgy szólt, hogyha csak 10 dagerrotipista lett volna és ezek 15 éven keresztül minden munkanapon csak 1 dagerrotipet csinálnak akkor is majdnem 50 ezer dag készült volna. De jóval többen voltak és napi egy képből nem is tudtak volna megélni. Akkor ezer képre saccoltuk a megmaradt állományt most maximum 500-ra teszem.  Ennyi dagerrotip, úgy tűnik nincs is összesen magyar gyűjteményekben, és bár nem könnyű meghatározni azt sem melyik készült Magyarországon, vagy legalább a Monarchia területén (többségükről nem tudni se a szerzőt, se az ábrázoltat, időpontot, helyszínt, stb) de az ismerhető állománynak kevesebb mint 300 darabjáról feltételezhető magyar eredet. A különbség azzal magyarázható, hogy egyrészt külföldi gyűjteményekben és családi tulajdonokban is vannak magyar dagerrotipek, másrészt a látenciát még becsülni is nehéz. (Bezzeg ha volna egy átfogó felmérés, feldolgozás minden ismerhető forrásra kiterjesztve... Node álmodozni nem érdemes, még a legnagyobb magyar gyűjtemény rendes feldolgozása se jön össze forráshiányok miatt, már évek óta mióta próbálkozunk és évszázada mióta meg még nem is nagyon próbálták, legalábbis így nem...)

A képek:

btm20_547_1.jpg

Boldogasszony (Mátyás-) templom az átépítés előtti formájában ismeretlen szerző 80 x 108 mm, negyedlemez 40-es fémjellel (amit félig levágtak) 1989 októberéig védőcsomagolás nélkül volt így jól beoxidálódott akkor tettem (utópista szédelgésem részeként pár másik közgyűjteményi darabbal együtt) provizorikus védőcsomagolásba A Budapest Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának tulajdona LTSz: 20 547



Matthias Church (formerly Church of Our Lady) in the form of pre-reconstruction, unknown author,  80 x 108 mm, a quarter plate, hallmark: 40  (half were cutted)  It was fully oxidated. In October of 1989.(as a part of my utopian lightheadedness)  I made provisional protective packaging for that. Owner: Kiscelli Museum of the Budapest History Museum.   inv: 20547


btm20_547mod3.jpg
Szabó Endrével közösen zajírtva ennyi információt sikerült kidigitalizálni a képből: negatívba és oldal fordított,  tónusjavított, enyhén pontozóretusált és égkontúr berajzolt változat.

Some digital retouche to see more details (Thanks to Endre Szabo)

budapest-matyas-templom-budavari-nagyboldogasszony-foplebania-1892-ben.jpg
Ez volt a puska hozzá. Schickedanz Albert 1892-es festménye.

albertinakalvinter.jpg

.A Széna (Kálvin) tér és a Kecskeméti utca torkolata 7,8 x 9,7 cm ~ negyedlemez fémjele: MACHTS (Franz Machts osztrák kereskedő aki úgy találta, hogy az egyeduralkodó francia lemezeknél olcsóbban tud gyártatni, de a korabeli leírás szerrint a minősége nem volt olyan jó mint azoknak.) a bécsi Albertina tulajdona

Budapest, Kálvin place and the Kecskeméti street on a daguerreotype, 7,8 x 9,7 cm ~ quarter plate, hallmark: MACHTS. Owner: Albetrtina Wien

ugolax2_1846.jpg
Gola Ádám 1846. augusztusára datált képsorozatának egyik darabja amin Ferenczy István  megsemmisítésre ítélt gipszmintáit dokumentálta. A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona

One piece from the image series of Adam Gola dated August 1846.  Plaster sculpture designs of István  Ferenczy, before destroying.on the  courtyard of the atelier  which is the Parliament Street 14th, Budapest. The property of the National Gallery


Linkek:

Baji Etelka: EGY ÚJ KOR ŐSNYOMTATVÁNYAI A dagerrotípia úttörői Ausztriában:
http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/200701/egy_uj_kor_osnyomtatvanyai?PHPSESSID=a3a98b8a146898e67e05cbb0e4762bfd


Sándor P. Tibor: Felbukkant az első pesti látképet ábrázoló dagerrotípia:
http://apps.arcanum.hu/budapest/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Budapest_2010&pg=132&lang=hun#pg=163&zoom=f&l=s

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.eu/klexframe.html



Régebbi bejegyzések a témában:



2014. augusztus 6., szerda

Amerikai ambrotípiák a víz alatt. 60 db, 157 évig.




Summary
60 ambrotypes were found now in the SS Central America site underwater, the ship sank in 1857.


1857-ben, egy elegáns hajó az SS Central America kifutottt San Franciscoból, hogy  New Yorkba menjen. Aztán egy hurrikán miatt jól elsüllyedt. Ekkor tombolt épp az aranyláz arrafelé úgyhogy a hajó tömve volt arannyal különféle formákban: rúd, érme, stb.


2014-ben nekiláttak feltárni a roncsot (naná, az arany miatt) és a sok arany mellett találtak 60 ambrotípiát is!   Ügy tűnik a képek idén júliusban kerültek elő, úgyhogy még elég friss a dolog... A több mint 2,5 km mélyen lévő (8,500 feet) képek konzerválásán gondolkoznak addig nem nyúlnak hozzájuk amíg nem találnak valami módot erre. Mark Osterman része a Central America project conservation project.-nek talán többet is meg lehet majd tudni tőle...

Forrás / source: http://www.shipwreck.net/documents/OMECourtReport14-2_000.pdf 

Köszönet / Thanks to Roger Sassaki
for help to find more data.


Linkek / Links:


Report #14-02 on Activities at SS Central America Shipwreck  site:
http://www.shipwreck.net/documents/OMECourtReport14-2_000.pdf

43 gold bars, 1,300 double eagle coins and thousands of pieces of silver...
Read more: http://www.dailymail.co.uk/news/article-2696319/Shipwrecks-gold-inventory-released.html#ixzz39bDicm8I
Follow us: @MailOnline on Twitter | DailyMail on Facebook
:
http://www.dailymail.co.uk/news/article-2696319/Shipwrecks-gold-inventory-released.html

Shipwreck Coins S.S. Central America: Overcome by Mother Nature:
https://www.blanchardgold.com/rare-coins/guide/shipwreck/

Odyssey Marine recovers millions in gold from shipwreck
The Associated Press  Published: July 17, 2014:
http://tbo.com/news/business/odyssey-marine-recovers-millions-in-gold-from-shipwreck-20140717/

Az emlegetett technikák elmagyarázása a Kislexikonban.
http://archfoto.atspace.eu/klexframe.html




2013. szeptember 20., péntek

Új identifikációs atlasz a Gettytől. Hi-tech is.

A Getty Conservation Institute ( Los Angeles ) egy alapművet bocsájtott a köz rendelkezésére. Dusan Stulik és Art Kaplan jókora munkájával megszületett egy több évvel ezelőtt indult megaproject első eredménye. A project indulásáról anno (2007) írtam a blogban is:

(A Getty) Mindenféle fényképek készítési technikáját kívánja agnoszkálni ezzel a (nálunk divatos ránézek, azt mondok valamit típusú módszerhez képest) kellően hájtek és persze jóval egzaktabb eljárással.
 

A cikk szerint a  http://getty.edu/conservation/  lapon felhívással élnek a föld lakóihoz, (eddig nem találtam meg rajta de viszont itt igen: http://zonezero.com/magazine/articles/gettymuseum/index.html )  hogy miután a gyártók nem tettek félre mintát minden egyes fotóanyagból ami valaha készült (a predigital age-ban -- ahogy fogalmaznak) ezért az össznépességnél rejtező fotók segítségével kivánnák pótolni a hiányzó mintakollekciót. Így szinte a teljességet analizálni lehetne korszerű módszerekkel és valósabb képet kapni mi-micsoda ügyben. 
 

 



http://archfoto.blog.hu/2007/04/05/a_getty_felhivasa_mindenkihez_dusan_stulik_es_mas_erdekessegek

Lett is nekik a világból fénykép rendesen sokféle és jól nekikezdtek az FTIR és az XRF analiziseknek (Infra és röntgen spektrográfia az egyik a vegyületeket és szerves anyagokat a másik az elemeket mutatja ki a vizsgált képben). Nna ennek az eredményeit publikálták most az online elérhető atlaszban:


The Atlas of Analytical Signatures of
Photographic Processes

Dusan Stulik and Art Kaplan  2013


http://www.getty.edu/conservation/publications_resources/pdf_publications/atlas.html



Van hozzá video is sokféle, ez a legidevágóbb pár darab (playlist) amin a vizsgálati módszereket lehet látni:




Egy angol nyelvű ismertetés / An English description:
http://artsbeat.blogs.nytimes.com/2013/09/19/new-getty-atlas-to-preserve-data-on-nondigital-photography/?_r=2